Minden édesanyának boldog napokat kívánok. Kívánom, minden napjuk legyen anyák napja!Wiccaanya

Ma is mind a hárman otthon voltunk anyánál:) Unokák is java része otthon volt:)Édesanyánk szeme öröm könnyektől csillogott:) Nagyon szeretjük! Amikor ma meglátott, hogy érkezem, a konyha ablakból a hüvelyk ujját az orrára tette és úgy integetett nekem:) Imádom, benne még él a belső gyermek, aki ha kell játszani is tud, és nevetni:) Csoda jó fej a mi anyukánk:)))

Minden kedves drága édesanyának, nagymamának, áldott boldog, szeretetben teljes anyák napját kívánok, jó egészségben.

Drága édesanyánknak

Köszönet a sok szép napokért, évekért,
A szeretetért, a gondoskodásért,
A féltő kezeid oltalmazásáért,
A fáradhatatlan, csillogó szemeidért.
Drága barátom, te ki olvasod soraimat,
Én neked azt kívánom, hogy
Szeresd jó anyádat ahogy szeretheted.
Őrizd a lelkeden ezt a drága kincset.
Mert, hogy az édesanya milyen drága kincs,
Azt csak az tudja,akinek már nincs.

Ne akkor vigyél virágot,
Ha már könnyeid hullatod,
Ne akkor sajnáld ön magadat,
Ha már nem mondhatod el neki,
Mit is jelentet a szó, hogy szeretet,
Ki is volt valójában ő neked!

Amit talán addig nem adtál meg.
Ne akkor sajnáld a napot, órát,
Amit nem vele töltöttél el,
Ha már nincs ki át öleljen téged.
Ki meg fogja kezed, rád nézve
Néha a szíve bele remeg.

Törékeny arcát az idő vas foga ráncolta,
Kezeit ő még is érted imára fogta.
Kérve, kért a jóra,
Féltve féltet minden bútól, bánattól.
De te nem hallván szavát,
Csak fújtad a saját trombitád.

Most már ne sírj barátom,
Ne mormold halkan szavaid,
Ne sajnáld azt mit meg nem adtál,
Mondj helyette egy imát,
Légy hálás azért amit tőle kaptál.

Becsüld meg neved,
Ne hozz rá szégyent.
Őseid adománya, légy rá méltó
Büszke, mert ez a te kincsed.
Ne add át prédának, alkohol rabjának.

Életed nem erről szól.
Ön sajnálatról.
Mert ki könnyeit hullatná,
Nem sajnál mást, csak az el múlt időt.
Az időt melyet nem úgy éltél meg,
Ahogy most mormolod,
Ha már nincs meg a te csillagod,
Mely rád oly fényesen ragyogott.

Édesanyád mosolya, csendes halk szava,
Életed bölcsője, sorsod kovácsa,
Mint csendes tiszta forrás,
Mosolyra fakasztja majd arcodat,
Ha meg érted halk szavát,
El fogadod a szeretet bölcs dalát.

Szeresd hát jó anyádat, ahogy csak szeretheted.
Őrizd a lelkeden ezt a drága kincset.
Mert, hogy az édesanya milyen drága kincs,
Azt ne akkor tudd meg,
Ha már ő nincs,
Angyalként az égről reád figyel.

Nincs oly szegény ember,
Ki adni nem tud,
Szeretetet, egy jó szót, egy szál mezei virágot!

Kinek szíve nyitva,
Annak otthona tiszta.
Lelke békés, nem korholja a múltat,
Figyel és okulva járja az utat.
Az utat melyet az élet néki szánt,
Hogy most te jobban csináld.

Szeresd hát ezt a csoda teremtést,
Öleld át, fogd a két kezét.
Nézz a szemébe, s mond néki,
Anya szeretlek.
Köszönöm az életet, köszönöm a sok nehéz évet,
Mit értem szenvedtél meg.
Hálás vagyok érte!
Szeretlek drága édesanyám.

Amíg itt van veled, addig szeresd,
Öleld, fogd a két kezét,
Halld meg halk szavát,
Élvezd a mosolyát!

Én hálás vagyok a sorsnak,
Mert drága édesanyánk, két karja minket ölel át!
Hallhatjuk halk szavát, élvezhetjük még mosolyát.
Isteneim éltessék drága jó anyánk,
Szívből kívánom,
Még oly sok évet adjon néki az ég,
Szeretetben, jó egészségben!

Budapest. 2014.04.26