2018. május 13., vasárnap

Valaki vár rád

                                                                                 

Valaki vár rád
Tenger kék szemek,
csendes tiszta szív,
boldog napfényben úszó mosoly,
őszinte tekintet,
szivek dobbanása mely szerelemre csábít ez az amire vártunk.
Tiltakoztam,tiltakoztam,
bezártam szivem,
hiszen háborgot a lelkem tengere,
vihar verte hullámaival az eget csapdosta,
hallottam szivem hangját mely szerelemre vágyakozóan dalolt,
de még is magányra ítélte önmagát,
arra várva,
hogy önmagát megláthassa a másik szív dalában.
Várt, és várt,
szerelem dalára újra szerethessen romantikus percekben,
elvetett régi álom,
ne vehesse el azt kit szeretek,
ne vehesse el tőlem senkisem,
úgy ahogy van,
tiszta dallamokkal,
a szive halk dallamát álarcok és őszinte szavak,
lángoló érzések tükrében,
párban táncolhassa el a szerelem hallg dalát.
Szavakat irtunk az égre.
Szólt egy hang a messzeségben,
halk zene szólt a háttérben,
tenger hangja elhalkult,a zene megszűnt,
romantika lángolt fel szívünkben.
Kértem táncolj velem,
s te egy boldog mosollyal táncba vezetted lábaimat.
Tenger szele simogatta arcunkat.
A szerelem száll,nem állhat utjába semmi sem.
Úgy éreztük a szabadság szele célba ért,
szeret a szívünk.
Kérted szeresselek,
mert szeretsz.
Többé már nem fekete a tenger,
nem háborog a lelkünk.
Ablakon át a szív napfényért kiált,
így lángol fel szivünkben a láng,
fülünkbe suttogva a szerelem halk dalát,
száll az érzés,
dobbannak a szivek,
karjaink összefonódtak,
tánclépésekkel üzenünk az életnek,
szívek dallamát átélve,hogy valóra vált,
mit talán el sem hittük,
hogy ez valóság ma már s nem álom.
Kerestük egymást egy életen át,
hogy átéljük ezt a nagy csodát.
Napfényben a tenger lágy szele hozzám fújt.
Testünkben remeg a gyomrunk.
Lángol szivünk.
Forró nyár,
tengerparti sétányok,
békés szivek tengerén átéljük ezt a nagy csodát,
csókoktól édes száj napfényért kiállt.
Minden kezdeben ott a félsz.
Hibát nem követhetünk el,
egybe forrt két szív,
nem játszunk egymásért szerepeket.
Szomjaztunk,
a szerelem szomjunkat oltotta és egy új dallammal mit szivünk dalol,
a szivünk már nem fél,újra él.
Így újult meg bennünk a világ,
fülünkbe súgta itt van a szerelem.
Amire vártál.
Nem tiltakozunk már.
Amire vártunk,itt van már.
Gondolkodni próbál az ész,
esélytelennek tűnnek az érvek,
szeret a szívünk,
a végtelennek tűnő idő amiről álmodtunk itt van már.
Átölel a két karod,
a tengert a karjaidból nézhetem.
Testünk lágy hullám.
Ébren vagyunk vagy álmodunk?
Itt a nyár a szivünkben,
ragyog a nap,
kitártuk szívünket,
beteljesült az álom,
most elkezdődött az életünk.
Álom sziget ránk talált,
ez egy beteljesült álom már.
Álmunkban felderenget egy kép.
Kerestük, kutattuk.
Kutattuk hol forgatja majd az életünk a romantikus szerelmi történetünket?
Miért fájna a csók mely hozzád húz,
nem hamis a mosolyunk.
Boldogok vagyunk.
Érzed hiányzom.
Érzem hiányzol.
Romantikus film a szerelmünk.
Ma már érzem ezeregy éj álma játszódik le szivünkben.
Mikor eljön a napfény és lelkedből szól a szó,
nehogy félj.
Élj!
Ne kérdezz!
Kimondható!
Mond ki szeretlek.
Hiányzol.
Már csendes a tenger,
sirályok nem sirnak,
nem tapossuk a múlt porát,
nem várjuk a holnapot.
Valóra vált a pillanat.
Valóra vált az álom amiről nem is hittük talán,
hogy valóra válhat.
Mi már nem tapossunk a múlt porába.
Hiányzol.
Hiányzom.
A szerelem ilyen,
minden pillanata kincs.
Valaki hív,
Valaki vár.
Ne félj.
Élj.
Tiéd a szívem.
Valaki rád is vár valahol!
Szerző:Fehérvári Judit Wicca Főpapnő
Artisjus által szerzői joggal védve!
Brighton 2018.05.12

                                                                                 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Sok Sikert Kívánok Mindenkinek a Tudatos Élethez!wiccaanya